Cserépkályha:

A cserépkályha az egyik leggazdaságosabb fűtő berendezés a világon. Tűztérből és füstjáratokból áll. A klasszikus cserépkályha minden elemét kézzel építi a kályhás. Tűztérből és füstjáratokból áll. Ez adja a cserépkályha egyedien jó működését. A 700 fokos füstgáz elindul a tűztérből a füstjáratokba és a végén 250-300 fokra hül a kályhából való kijutáskor. Eközben felmelegíti a kályha köpenyfalát, ami átadja a hőt a környezetnek. Egy jól működő cserépkályha 1,5-2 órás felfűtés után 12-14 órán keresztül működik. A cserépkályhák építésénél követjük a mai trendeket is. A régi fém ajtókat felváltották a kandalló üvegfelületével vetekedő ajtók. Ezáltal a tűz égésekor ugyanazt a látványt kapjuk.

Téglakályha:

Belső szerkezeti felépítésében és működésben megegyezik a cserépkályhával, annyi különbséget azért megjegyeznék, hogy a cserépkályha a héján (felületén) mért hőmérséklet magasabb a téglakályháénál, viszont a téglakályha egy kicsivel hosszabb ideig tartja a hőt ugyanazzal a famennyiséggel. Ez a vastagabb köpenyfalnak és a cserépkályhához viszonyítva nagyobb tömegének köszönhető. Egy ugyanakkora cserépkályha, ami 1500kg, az téglakályhában akár a 2000kg-ot is elérheti.

Csempekandalló:

A legtöbben, ha csempekandallót látnak, azt hiszik, hogy az is cserépkályha, pedig két teljesen különböző dologról beszélünk. A cserépkályha tűztérből és füstjáratokból áll, a csempekandallót viszont egy öntöttvas tűztérrel látják el, aminek adnak egy burkolatot. Jelen esetben csempét. Gyakorlatilag egy cserépkályhának kinéző kandallót kapunk.

Kandalló:

A kandalló egy nagyon egyszerű működésű fűtőtest. Gyakorlatilag egy kandallóbetétből és egy füstcsőből áll, amivel a kéménybe van bekötve. A kandallóbetét lemezből vagy öntöttvasból készül. A mai elvárásoknak megfelelően nagy üvegfelülettel van ellátva. Ellentétben a cserépkályhával, itt nincsenek füstjáratok. Előnye a cserépkályhával szemben, hogy begyújtás után egyszerre komoly meleget tud leadni, hátránya viszont, hogy a működése során folyamatosan kell a fát a tűzre rakni. Több tüzelőanyagot igényel a cserépkályhánál, mivel a kandallóbetétből direkt áramlik a kéménybe a füstgáz és nincs a cserépkályhához hasonló hőtartó tömege.

Szárító fűtés:

A cserépkályha elkészülte után akár több mint 200 liter vizet is tartalmazhat, melynek el kell távoznia. Az a legideálisabb eset, mikor a cserépkályhánk tavasszal felépül és van ideje természetes módon kiszáradni a fűtési szezonra. Na ilyen nagyon ritkán fordul elő. Legtöbbször a tulajdonos egy-két héten belül használni szeretné a cserépkályháját. Ekkor szárítófűtést kell alkalmazni. A lényege hogy nyitott tüzelő és hamuzó ajtónál kell elégetni az éppen aktuális famennyiséget. Az ajtókat a teljes szárítás alatt is nyitva kell hagyni. Az első alkalommal 1-2kg fát égessünk el, majd ez naponta 1kg-al lehet növelni. Az éppen aktuális időjárást figyelembe véve a szárító fűtés időtartama 7-12 nap

A cserépkályha fűtése:

A cserépkályha fűtése egy nagyon egyszerű művelet, mégis nagyon sokan rosszul csinálják. Még a régebbi generációk gyermekei is elkövetik azt a hibát, hogy nem megfelelő minőségű fával fűtenek és a felfűtéshez az összes fát nem egyszerre rakják be a tűztérbe. A másik általános hiba, hogy túl korán zárják le a kályhát, ezért a fa nem ég el teljesen és kormos famaradványok maradnak másnap a cserépkályhában. Ezzel azt is kockáztathatjuk, hogy a cserépkályha felrobbanhat.

Ezért segédletnek pontokban összeírtam, hogy milyen egy ideális befűtés:

1.Fa bekészítése a tűztérbe.

Ez két módon történhet:

• Az egyik, hogy fektetve teszem be a tüzelőanyagot. Alulra teszem a gyújtóst, fölé egy-két közepes vastagságú fát, majd jöhetnek az alkar vastagságú, kb. 30-35cm hosszúságú fák. Az alkar vastagság ne Popeye-é legyen. Úgy 8-10cm vastagra gondoltam. Ebből 10-18kg famennyiséget javaslok a kályha méretétől és a kinti hidegtől függően. Meglepően jól szabályozható a cserépkályha a fa mennyiségének a csökkentésével illetve emelésével.
• A másik módszer, hogy állítva teszem be a tüzelőanyagot. Az alkar vastagságúakat belülre, majd mikor mind bent van, jöhet elé az a néhány közepes vastagságú, végül a gyújtós.

Mindkét esetben az eredmény ugyan az. Ki melyikre esküszik.

2. Tűzgyújtás:

A cserépkályha hamuzó ajtaját nyissuk ki teljesen és a tüzet gyújtsuk meg. A tűzgyújtáshoz javaslom a gyújtóst. Sokkal jobb és nem kell vele úgy szenvedni, mint a papírral. Normál esetben gond nélkül meggyullad a tüzünk. Extrém esetekben előfordulhat, hogy a cserépkályha nem akar meggyulladni és visszafüstöl. Ez két dolog miatt lehetséges. Az egyik, hogy a kinti levegő melegebb a helységben lévő levegőnél és emiatt nincs meg a megfelelő huzat, a másik, hogy valami baj van a kéménnyel, esetleg a cserépkályhával. Ekkor hívjunk szakembert.

3.Ég a tűz.

Ez már fél siker, had lángoljon! Amennyiben az égés jól beindul, a cserépkályha tüzelő ajtaját csukjuk be teljesen, de a hamuzó ajtót még hagyjuk teljesen nyitva. Ne ijedjünk meg a tűz intenzitásától. Sokan már ilyenkor elkövetik azt a hibát, hogy elkezdik túlzottan lezárni a kályhájukat. Ezzel azt érik el, hogy füstölni fok és a kályha nem adja le a maximális hőmérsékletet. Szóval had lángoljon. 40-45 perc elteltével a hamuzó ajtót is beljebb hajthatjuk, de semmi esetre se zárjuk be teljesen. Kb. 1,5 óra után már tényleg nagyon kevés levegő elegendő az égéshez, de ha még mindig látunk minimális lángot, akkor még várjunk a teljes lezárással.

4. A cserépkályha lezárása:

Úgy 1,5-2,5 óra égés után, mikor már csak parázs van a hamuzó ajtó is teljesen lezárható.

5. A legjobb része az egésznek:

A lezárás után érdekes dolog történik. Bár a tűz már nem ég, de a cserépkályhánk egyre melegebb lesz. A kályha köpenyfalán egységesen 80-90 fokos hőmérséklet van 10-14 órán keresztül és ez egy teljesen más típusú meleg, mint amit a gázfűtés ad.

 A cserépkályha hamuzása

Amennyiben cserépkályhánkban van hamutér, úgy a rostélyon keresztül a hamut juttassuk a hamutérbe. A hamutér úgy van kialakítva, hogy akár egy hétre való begyújtás hamuja is elfér benne. Ne várjuk meg, hogy teljesen megteljen, mert csökken a huzat mértéke és a finom hamut a huzat a kályhába, majd a szabadba juttatja. Ezáltal nem kívánatosan szennyezzük a környezetet.

A cserépkályha külső tisztítása:

A cserépkályhát nem szabad vegyszerrel tisztítani. Legjobb a száraz ruha, de ha nagyon makacs szennyeződés került rá, akkor használhatunk nedves ruhát is kihűlt állapotban, de óvatosan bánjunk vele.

A cserépkályha belső tisztítása:

A cserépkályha használata alatt néha szükséges a belső tisztítása. Van olyan kályha, amelyiket 20 év alatt egyszer sem kellett tisztítani, de akad olyan is, amelyiket 2-3 évente is kell. Ez függ a kályha szerkezetétől, de leginkább a tüzelőanyagtól és a jó vagy rossz fűtési szokásoktól. Amikor már nem megfelelően ég a cserépkályha, megérett a tisztításra, és szerkezetileg át kell nézni. A tisztítás a tisztítódugókon keresztül történik. Általában a legtöbb korom a cserépkályha és a kémény közötti füstcsőben rakódik le. Ilyenkor a kályha tetejét megbontva tudjuk elvégezni a tisztítást.

 

A fáról:

A cserépkályha és kandalló fűtéséhez a száraz keményfák a legmegfelelőbbek. A bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ide sorolhatók még a gyümölcsfák. Ha a kertben ezek kivágásra kerülnek, bátran használjuk őket. Begyújtáshoz gyújtósnak lehet puhafát is használni, de ne vigyük túlzásba a mennyiséget. A száraz keményfák az égés során biztosítják azt, hogy egyszeri begyújtással elérhető a cserépkályha 2 órás felfűtése és kandalló esetén is megkapjuk a legoptimálisabb hőleadást és nem mellesleg nem kell 10 percenként a tűzre tenni. A puhafáktól a cserépkályhában nem kívánt korom és hamu rakódik le, ami miatt idővel romlik a hatásfoka és sokkal gyakrabban tisztítást igényel. A puhafák másik veszélye, hogy a rövid égés alatt hirtelen nagy hőt tudnak leadni a cserépkályhának és a kandallónak, ami nem egészséges a szerkezetüknek.

A vizes fa: Nagy probléma a megvásárolt fákkal, hogy nehéz száraz tűzifát vásárolni. A legideálisabb a két évvel korábbi vágású fa, de az egy éven keresztül jól tárolt fával már jók vagyunk. A nedvességtartalomnak 20% alatt kell lennie. Egy ilyen fával a fűtés során elérhetjük azt, hogy a hő nagy része nem a víz elpárologtatásra, hanem a cserépkályha felfűtésére fordítódik. Ne dőljenek be a régi idők szavának. Hallani a korábbi generációktól, hogy a túl száraz fa hamar leég, ezért nem jó. Ez egy 20-30 évvel ezelőtti vegyes tüzelésű kazánra igaz is lehet, de itt egy 8-10 méteres belső járatú cserépkályháról beszélünk. Itt minél szárazabb a fa, annál jobb. Segítünk Önnek a tűzifája beszerzésében. Garantált minőség és mennyiség.

Tölgyfa:

• magas a fűtőértéke
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• száradási ideje 8-10 hónap, ami közepesen gyors száradásnak mondható a kemény fák között
• előző évben  vagy tavasszal érdemes megvásárolni
• felhasogatva, fedett helyen tárolni, hogy legyen elegendő ideje kiszáradni a fűtési szezonra
• véleményem szerint a cserépkályha fűtésére a legalkalmasabb itthon beszerezhető fafajta, mert közepes intenzitással 1,5-2 órán keresztül ég

Akácfa:

• magas a fűtőértéke
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• száradási ideje 6-8 hónap, ami elég gyors száradásnak mondható a kemény fák között
• előző évben  vagy tavasszal érdemes megvásárolni
• felhasogatva, fedett helyen tárolni, hogy legyen elegendő ideje kiszáradni a fűtési szezonra
• könnyen hasad, ezért kiválóan alkalmas gyújtós készítésére
• magas a kéregszázaléka
• magas a gyantatartalma
• akár nyersen is jól ég
• a “régi öregek” szerint a legjobb keményfa kályha és kazán fűtésére.

 

Cserfa:

• magas a fűtőértéke
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• száradási ideje több mint 1 év, ami lassú száradásnak mondható a kemény fák között
• előző évben érdemes megvásárolni
• felhasogatva, fedett helyen tárolni, hogy legyen elegendő ideje kiszáradni a fűtési szezonra
• száradási ideje több mint 1év, ami hosszú száradási időnek mondható a kemény fák között
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• magas a fűtőértéke
• nagyon érzékeny a fülledésre, gombásodásra és penészesedésre

Gyertyán:

• magas a fűtőértéke
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• száradási ideje több mint 1 év, ami lassú száradásnak mondható a kemény fák között
• előző évben érdemes megvásárolni
• felhasogatva, fedett helyen tárolni, hogy legyen elegendő ideje kiszáradni a fűtési szezonra
• száradási ideje több mint 1év, ami hosszú száradási időnek mondható a kemény fák között
• cserépkályhában, kandallóban és kazánban is kiválóan ég
• magas a fűtőértéke
• nagyon érzékeny a fülledésre, gombásodásra és penészesedésre
• minimális a kéregszázaláka ezért kevés hamu keletkezik utána
• nagyon kemény fa, ezért felhasítva érdemes megvásárolni és betárolni

A kéményről:

Hétköznapi nyelven a kémény azt a célt szolgálja, hogy a füst a lakótérből a szabadba jusson. Szerepe azonban ennél sokkal szerteágazóbb. Egy kéménynek nagyon fontos paramétere a magassága és átmérője. Néhány egyéb tényező mellett ez határozza meg a kémény huzatát. Cserépkályhának a 20cm-nél kisebb átmérőjű és 6m-nél magasabb kémény a legideálisabb. Ez normál légköri viszonyok mellett egy optimális huzatot eredményez. Kandallóknak a 20cm vagy annál nagyobb átmérőjű kémények a legmegfelelőbbek.

 

Egy kis történelem:

folyt. köv.